RS&GIS

A RADAR elnevezés a Radio Detection and Ranging, azaz rádióhullámok érzékelése és távmérés szavakból ered. A távérzékelés aktív módszerei közé soroljuk, hiszen elsősorban a saját rendszer által kibocsátott mikrohullámú sugárzás visszaverődő hányadát detektáljuk. Az optikai módszerekhez képest sokkal jobban függetleníthető az időjárástól, természetesen a légszennyezettség és a páratartalom befolyásolja a mérés eredményét, viszont napszak független módszerről van szó, hiszen nem befolyásolja a megvilágítás. Elsődleges felhasználása a távolság mérése, ezáltal domborzatok, háromdimenziós felületek detektálása válik lehetővé.

A jeladó irányított impulzusos jeleket bocsát ki, a feladatnak megfelelő energiával és szögben. A vevő feladata az antennára visszaérkező jelek átalakítása és a visszatérési idő meghatározása. Az adattárolás elektronokis és filmre történő rögzítéssel is megvalósulhat. Ma már digitálios jelfeldolgozás jellemző.

A távérzékelési, domborzatmodell készítési szempontból fontos típusok:

Oldalra tekintő radar: SLAR (Side Looking Airborne Radar)

 - RAR (Real Aperture Radar)

 - SAR (Synthetic Aperture Radar)

A SLAR (Side Looking Airborne Radar) olyan, repülőgépre telepített impulzusüzemű lokátor, amely az adásra és vételre ugyanazon, a repülőgép haladási irányával párhuzamosan felszerelt antennát használja. Az antennanyaláb fő sugárzási iránya merőleges a repülési irányra. Így a repülőgépről valamelyik irányba oldalra tekintő lokátor a kibocsátott impulzus visszaverődését folyamatosan detektálva képezi le a legyezőnyaláb által lefedett keskeny sávot. A mikrohullámú reflexiós kép az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő sávok formájában jön létre. A felvételek felbontása nagymértékben függ a felvételezési magasságtól: 1000 méteres repülési magasság esetén néhányszor 10 méter.

A képalkotásra felhasznált antennáknak két jelentősebb csoportját ismerjük. Közülük az un. RAR (Real Aperture Radar), a valós nyílásfelületű radar az egyszerűbb. A visszaverődő impulzusoknak csak az intenzitását méri, és a visszaverődési távolságtól függő felbontóképesség miatt nagy távolságból (mesterséges holdak) kevésbé alkalmazható. A felbontóképesség problémájának a megoldására alkották meg a SAR (Synthetic Aperture Radar), más szóval az összetett nyílásfelületű radar rendszereket. Ennél az eljárásnál a felbontás már függetleníthető a repülési magasságtól, és a visszaverődő jelsorozat fázisát is érzékeli. Ez az eljárás elsősorban mesterséges holdakon alkalmazható. A felvételek egyértelmű interpretációs kiértékelése csak bonyolultabb feldolgozás után válik lehetségessé.

Forrás:  http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmutmutato3/karmutm3-2.htm   2012.január 10.