Get Adobe Flash player

Távérzékelési technológiák és térinformatika online, a szolgáltatók és felhasználók online folyóirata

Megjelenik évente két alkalommal

 

ISSN 2062-8617

 

Főszerkesztő:

Bakó Gábor

Szerkesztők:

Bartha Csaba

Gruber Anita

Kardeván Péter

Lelleiné Kovács Eszter

Licskó Béla

Nagy János

Szerdahelyi Tibor

Zentai László

 

Szerkesztőség:

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Postacím: 2314 Halásztelek II. Rákóczi Ferenc út 42.

Telefon:
06 70 615 7223

e-mail:

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

Hirdetésszervezés:

Gruber Anita
+36-30-342-45-69

További munkatársak:

Mészáros János

Molnár Zsolt

Design:
Göttinger Erika
T-Futaki Csenge

 

Az adat keletkezésétől a felhasználásig

Szerkesztői köszöntő a második lapszámhoz

 

Egy új szakmai-tudományos folyóiratnak (mely most második számához érkezett) nemcsak az ismeretek átadása a célja, hanem fel kell vállalni különféle további feladatokat is. Az egyik ilyen fontos feladat a szaknyelv megalkotása. Ebben a számunkban az olvasók az első számunktól eltérően angol nyelvű tanulmányokkal is találkozhatnak (nemcsak külföldi, de magyar anyanyelvű szerzőktől is). Egyrészt nem titkolt ambíciónk, hogy szaklapunkban megjelenési lehetőséget adjunk külföldi szerzők megfelelő színvonalú tanulmányainak is (ezzel lapunk ismertségét, elismertségét is tudjunk növelni), másrészt a hazai szerzők kutatási eredményei is akkor válhatnak szélesebb körben ismertté.

 Napjainkban minden szakterületen megfigyelhető az angol nyelv térhódítása, nemzetközi közvetítőnyelvvé válása. Azonban egy magyar nyelvű szaklapnak az is a feladata, hogy segítsen a hazai szaknyelv kialakításában, hozza létre azokat a szakkifejezéseket, amelyek legjobban visszaadják magyar nyelven az adott idegen nyelvű szakkifejezést.

 A két cél: az angol nyelvű tanulmányok közlése és a magyar nyelvű szaknyelv megalkotása, ápolása csak látszólag ellentétes egymással. Valójában ezek egymást segítő folyamatok, hiszen egy szakkifejezés magyar nyelvű megfelelőjének megalkotása sokkal bonyolultabb művelet az egyszerű fordításnál: jól kell ismerni mindkét nyelvet – sőt inkább azt mondhatnánk szaknyelvet –, hogy megtaláljuk a legjobb, leginkább elfogadott hazai változatot. Sokszor előfordul, hogy az elsőnek javasolt kifejezést a hazai szakma nem fogadja el, mást javasol helyette, esetleg következetesen tovább használja az eredeti angol változatot. A hazai szakemberek kitartásán, állhatatosságán is múlik, hogy végül meg tud-e honosodni egy, a többség által elfogadott kifejezés, amit ezután már a szakkönyvekben, tanulmányokban is át fognak venni, része lesz a magyar nyelvnek.

Hisszük, hogy szaklapunknak ezen a téren is van felelőssége.

 

Zentai László – 2011. október 17.