Kivonat Dr. Bakó Gábor és Dr. Demény Krisztina Ortofotók vizuális interpretációja című egyetemi jegyzetéből
A felszínborítás elemzésének manuális térképi műveleteit a Vizuális interpretációs jegyzet és számos vegetációtérképezési, kiértékelési szakirodalom ismerteti. Ez a pár oldalas útmutató kizárólag a legalapvetőbb műveletek végrehajtásához nyújt gyors segítséget, a leggyakoribb problémák ellenőrző listájaként funkcionál. Célja, hogy azoknak a szakembereknek adjon gyors támpontot, akik korábban nem dolgoztak térinformatikai szoftverekkel, de nincs idejük részleteiben elsajátítani azok működését, így a legrövidebb, leggyorsabb áttekintés érdekében jött létre.
A leírás egyetlen támogatott célja a teljes területfedéses, hézag- és átfedés mentes manuális folttérképezés megalapozása.
1. QGIS letöltése:
Download menüpont alatt a legfrissebb hosszú távú kiadás (legstabilabb) letöltésére kell kattintani. Amennyiben az operációs rendszerünk 64-bites, úgy ezt a verziót válasszuk (itt deríthető ki, hogy a Windows hány bites: Fájlkezelőben jobb klikk az „Ez a gép” ikonra, a felugró ablakban „Tulajdonságok”. Amennyiben 32 bites a Windows, értelemszerűen a 32 bites verziót töltsük le.) Telepítéskor mindent elfogadunk alapbeállításon.
2. Első elindítás és beállítások
Kiírja első elindításkor, hogy már elérhető új verzió, de ne frissítsük, mert az a béta verzió, ami nem stabil.
Első lépések:
A jobb alsó sarokban a vetületet EPSG:4326-ról át kell állítani HD72/EOV EPSG: 23700 vetületi rendszerbe, amit a jobb alsó sarokra kattintva a felugró ablakban tehetünk meg. (Ha nem ajánlja fel a vetültet, a Szűrőnél keressünk rá.)
Amennyiben nem ajánlja fel a HD72 EOV opciót, a szűrőben meg lehet keresni.
A felső menüben kattintsunk a Settings/Options-re, majd az ablakban a General fülnél állítsuk be a User Interface translation-t magyarra. A CRS fülnél állítsuk a vetületet a Default CRS for new projekt-nél EPSG:23700 - HD72/EOV*-ra. OK, és újraindítjuk a szoftvert, ezek a beállítások már megmaradnak. A nyelv az újabb verziók esetén már magyarra van beállítva. *Megjegyzés: EPSG:23700 - HD72/EOV HD72 az alapfelület EOV az Egységes Országos Vetületet jelenti, melyet 1975-ben vezettek be EPSG:23700 az EOV rendszer azonosítója a nemzetközi térinformatikai adatbázisban.
3. Első munkafolyamat
Hozzunk létre egy mappát, amelyben dolgozni fogunk. Ezen belül készítsünk egy almappát, amelynek neve a téma nevéből és a dátumból áll. A felső hajlékonylemez ikonra kattintva mentsünk ide egy projektfájlt; a neve a proj_témanév mintát kövesse, például Proj_Merzse.qgz.
3.1 Hozzáadjuk a raszter réteget
Ortofotót vagy más kétdimenziós raszteres térképfedvényt az Adatforráskezelő megnyitásával és a Raszter lehetőség kiválasztásával adhatunk a projekthez. Megnyitáskor ügyeljünk a megfelelő vetületre. A raszterréteg a felső menüből is hozzáadható. A koordináta-rendszer választóban válasszuk a HD72/EOV vetületi rendszert, vagy a réteg tulajdonságainak Forrás fülén állítsuk be és ellenőrizzük azt.
3.2 Új vektor réteg készítése:
Réteg menüpont felül / Réteg létrehozása / Új Shapefile réteg
Az ablak megfelelő beállításai: Fájl kódolás: UTF-8 Geometria típus: Felület (abban az esetben, ha pont térképet pl. lábon álló holtfák törzseinek torzóit szeretnénk térképen jelölni, természetesen pont típust válasszunk; vonalas létesítmények rögzítésénél a vonal típust, de a teljes területfedéses, átfedés és hézagmentes felszínborítás térképezést a felület típus segíti elő). A vetület EPSG: 23700 – HD72 / EOV, de ennek kellene szerepelni a korábbi beállítások miatt. A fájlnévnél tallózással kikeressük a mappát, amibe dolgozunk, és a projektfájl mellé elmentjük a térképréteget tartalmazó Shape fájlt. Ez a fájltípus több részfájlból áll, amelyek fontos hogy egy mappában legyenek (Shp, Shx, Dbf, Cpg, Prj és Qpj kiterjesztésűek, amikor majd a kész térképet küldjük valakinek, ezt az összes fájlt együtt kell küldeni).
3.3 Vektor térkép behívása
Már létező réteg betöltéséhez nyissuk meg az Adatforráskezelőt. Ortofotó vagy más raszteres térkép esetén válasszuk a Raszter, vektorréteg esetén a Vektor lehetőséget, majd tallózzuk be a kívánt fájlt. Kattintsunk a Hozzáadás, majd a Bezárás gombra. Ha a program rákérdez a vetületre, válasszuk a HD72/EOV vetületet (EPSG:23700). Vektor megnyitásakor a kódolás UTF-8 legyen. Ha véletlenül a System beállítás marad, és furcsa karakterek jelennek meg az adattáblában, a réteg tulajdonságainak Forrás fülén a vetület és a kódolás is javítható. Ha a térkép nem jelenik meg, ellenőrizzük a vetületet, majd a réteg helyi menüjében válasszuk a Nagyítás rétegre lehetőséget. A Rétegek panelen a rasztereket, például az ortofotót, rendezzük alulra, a szerkesztendő vektorréteget pedig föléjük.
3.4 A rajzolás
A vektorréteg legyen a raszterréteg fölött a réteglistában, különben a raszter kitakarhatja. Az ortofotón történő rajzoláshoz jelöljük ki a vektorréteget a Rétegek panelen, majd kattintsunk a Szerkesztés be- és kikapcsolása ikonra. Első alkalommal állítsuk be az átfedések elkerülését. A felső szürke eszköztár üres részén jobb gombbal kattintva ellenőrizzük, hogy a Bővített digitalizálás és az Illesztés eszköztár engedélyezve van-e. Kapcsoljuk be az illesztést a piros patkó ikonnal, majd a Bővített beállítások menüben válasszuk a Bővített beállítások szerkesztése lehetőséget. A megjelenő szem ikonra kattintva jelöljük be a szerkesztendő réteg neve előtti és utáni jelölőnégyzetet:
A baloldali jelölőnézetben bepipáljuk, hogy melyik rétegre vonatkozzon, a jobboldali jelölőnégyzetet is aktiválni kell, hogy ne lehessen poligont másik fölé rajzolni.
Továbbá az átfedés engedélyezése ikonra kattintva kiválasztjuk az átfedés elkerülése az aktív rétegen ikont! (Ez utóbbi ikon a 3.16. Hannover verziótól érhető el). Ezzel kiküszöböltük, hogy egymásra fedő foltokat lehessen rajzolni véletlenül. Amennyiben a Felület elem hozzáadása ikonra kattintunk már rajzolhatunk is a térképen. Annyira nagyítsunk bele a felvételbe, hogy az objektum határai pontosan rögzíthetők legyenek. Az ortofotón látható objektumok körberajzolását a bal egérgombbal kattintgatva kezdhetjük meg, majd a jobb egér gombbal zárhatjuk az alakzatot. Ha leokézzuk a felugró adattábla ablakot, létrejött egy felület. Állítsuk be a réteg átlátszóságát. Ezt a rétegnévre duplán kattintva a Jelrendszer fülön tehetjük meg. Válasszunk egy a felvétel háttérrel is jól látható színt (pl. citromsárga), majd az Átlátszóság csúszkát húzzuk 50-ra. Ok. A második poligon megrajzolását az első belsejéből kell indítanunk: Bal egérgombbal kattintsunk a már meglévő folt belsejébe, a második pont pedig már a poligonon kívüli térben kerül elhelyezésre. Rajzoljuk körbe a csatlakozó foltot, és az utolsó pontot szintén az előző poligon belsejébe helyezzük le bal egérgombbal. Mikor jobb egérgombbal lezárjuk a szerkesztést, a szoftver automatikusan törli az új poligon átfedő területrészét. Később akár több meglévő poligonhoz is hozzá tudjuk rajzolni ilyen módon az újat, csak ügyeljünk arra, hogy véletlenül se hozzunk létre kétrészű foltokat, vagy pici szálkákat, kimaradó háromszögeket. Ez úgy kerülhető el, ha lezárás előtt jó mélyen behúzunk a már meglévő poligonok belsejébe, de nagyon figyelünk arra, hogy a túloldalon nem csúszunk ki belőlük. Visszavonni Ctrl+Z billentyűkombinációval lehet. Ha a kijelölő ikonnal kiválasztunk egy vagy több foltot, akkor a Del gomb lenyomásával törölhető. Közvetlenül művelet után a törlés is visszavonható a Ctrl+Z billentyű kombinációval. Ügyeljünk rá, hogy ne hagyjunk szálkákat, nagyon vékony, szinte észrevehetetlen háromszögeket a poligonok között. Ezt úgy kerülhetjük el, ha a meglévő poligonból kifelé indított rajzolás során nem a poligon széléhez snapeljük az új poligont, hanem messze belekanyarítjuk a meglévőbe a záró vonalait, arra is ügyelve, hogy a túloldalon se csúszunk ki:
Tehát ne illesszük a pontokat a meglévő folt pontjaira (mert kimaradhat egy pont és akkor hézag, szálka jöhet létre), illetve ne hozzunk létre kétrészű poligonokat azzal, hogy kettéválasztja az új foltot a régebben meglévő poligon határa.
3.5 Poligon kettévágása és gyűrű hozzáadása
Poligon kettévágása: Elemek darabolásánál vigyázzunk, hogy a szürke-zöld poligon ikonú ollót válasszuk: Az elemek darabolása nem megy végbe, amennyiben másik poligon ki van jelölve (akár a nagyított képterületen kívül), illetve, ha geometriai hiba van a vágással érintett poligonokban. Egyszerre több poligonon átvitt vágóvonal, több poligont elvág és néha elkerülhetetlen, hogy olyan foltot is szétválasszon ideiglenesen, amelyet nem szeretnénk darabolni. Figyeljünk oda, hogy ezt azonnal újra egyesítsük, nehogy szegmentált maradjon. Gyűrű hozzáadása: A gyűrű hozzáadása ikont akkor alkalmazzuk, ha egy nagyobb területben egy kisebb más típusú (kódú) poligon létrehozása szükséges. Ezzel az ikonnal kivágjuk a területet és utána a felület elem hozzáadásával újra felvesszük és az új megnevezéssel elmentjük a belső poligont.
3.6 Elemek összevonása
Két poligon összeolvasztásakor figyeljünk rá, hogy a létrejövő nagy poligon adatai abból a poligonból származzanak, amelyik a teljes közös területre igaz:
Kijelöljük azt a sort, amelyiknek az adatait az új összevont foltban szeretnénk látni, majd az "Attribútumok a kiválasztott elemből" ikonra kattintva átolvastatjuk az adatait az "Összevon" sorba, amely az új folt adatait tartalmazza. Az Összevon sor cellái manuálisan is átírhatók.
3.7 Mentés
Nagyon lényeges, hogy a mentés két részből áll. A rajzolt térképet a ceruza ikon inaktiválásával tudjuk menteni. Ha ez nem történik meg, minden geometriai és adattáblába írt változás elvész, mert csak memóriában dolgozunk. Ezután a projektfájlt kell menteni, ami a nagyítási szintet, hogy éppen mi látszik a monitoron, és a színezést, átlátszóságot, vetületet, valamint a speciális szerkesztési beállításainkat is megőrzi. Lehetővé teszi, hogy a korábban bemutatott vetületi és átfedésmentes szerkesztési beállításokat ne kelljen többször elvégeznünk.
3.8 Adattábla létrehozása
Az attribútumtábla az Attribútumtábla megnyitása gombbal érhető el. Ha a térképen poligonokat jelöltünk ki, az attribútumtábla bal alsó szűrőjét állítsuk Kiválasztott elemek megjelenítése értékre; így csak a kijelölt foltok sorai látszanak. A teljes lista a Minden elem szűrővel vagy az attribútumablak újranyitásával állítható vissza. A szerkesztést a ceruza ikonnal kapcsolhatjuk be. Új oszlop létrehozásához kattintsunk az Új mező gombra, adjuk meg az oszlop nevét, válasszuk a Szöveg (String) típust és 200-as hosszt. A hibás oszlop a Mező törlése gombbal távolítható el. Egy táblázatsor kijelölése sárgával kiemeli a hozzá tartozó foltot; a Térkép nagyítása a kiválasztott sorokra gombbal rá is nagyíthatunk. A kijelölés megszüntetése és a kijelölt elemek törlése két külön parancs, ezért ezeket ne tévesszük össze. Érdemes a rajzfelületet és a táblázatot egymás mellett elhelyezni, hogy a geometria az adataival együtt legyen látható. Excelbe másoláshoz jelöljük ki az attribútumtábla összes sorát és oszlopát, válasszuk a Másolás parancsot, majd illesszük be az adatokat egy új Excel-dokumentumba.
4. A foltok sorszámozása
Az adattáblában megnyitjuk a Mezőkalkulátort , ha még nincsen ilyen, az új mező létrehozásánál a mezőnév „ID” vagy „Azonosito” legyen. A mezőtípus Egész szám (Integer), az Eredmény mező hossza legyen 10. Középen válasszuk a Változók/ row_number parancsot. Duplán rákattintva kitöltődik a baloldali ablak. Ha leokézzuk, egy új ID oszlopban sorszámozza a sorokat. Amennyiben volt már ID oszlopunk, úgy a Létező mezők frissítése pipát válasszuk aművelet elején. A megfelelő oszlopnév kiválasztása után ugyan azt a parancsot válasszuk. A sorszámozás lényege, hogy az egyedi azonosító sorszám alapján bármikor be tudjunk írni egy terepen gyűjtött információt a Megfelelő sorba. Mivel a sorszámok szerkesztés közben alakulnak ki és törölni, kettéválasztani, egyesíteni fogunk foltokat, az azonosító megadása a labormunka (geometriai szerkesztés) végén célszerű. Fontos, hogy amennyiben szétválasztottuk a fájlt, vagy külön Excelben szerkesztjük a táblázatot, ne számozzuk át az azonosító oszlopot, különben nem fogjuk tudni újra egyesíteni.
5. Terület számítása
Területet csak metrikus, általában sík vetületben számíthatunk; a szögekkel dolgozó koordináta-rendszerek közvetlen területszámításra nem alkalmasak. EOV vetületben a foltok területe kiszámítható. Nyissuk meg szerkesztésre az attribútumtáblát, majd kattintsunk a Mezőkalkulátor ikonra. A mező neve lehet például Terület, típusa Decimális szám (Real), az eredménymező hossza pedig legyen megfelelő a várt értékekhez. A Geometria csoportban kattintsunk duplán a $area kifejezésre, majd erősítsük meg a műveletet. Az új oszlop az egyes foltok területét m²-ben tartalmazza. Poligonok szétvágása vagy összevonása után az értékeket a Mezőkalkulátor Létező mező frissítése lehetőségével újra kell számítani.
6. Oszlop tartalmának másolása új oszlopnév alá
Ha korábban hibásan adtuk meg egy oszlop nevét, azt a rétegtulajdonságok Mezők fülén javíthatjuk, vagy a tartalmát új oszlopba másolhatjuk. A Mezőkalkulátorban adjuk meg a helyes oszlopnevet, mezőtípust és mezőhosszt, majd a Mezők és értékek csoportból válasszuk ki a másolandó oszlop nevét. Az új oszlop létrejötte után a régi a Mező törlése gombbal távolítható el.
7. Oszlopok nevének javítása
A réteglistában dupla kattintással nyissuk meg a rétegtulajdonságokat, majd válasszuk a Forrásmezők, korábbi verziókban a Mezők fület. A mezőtulajdonságokat a sárga ceruza ikon aktiválása után szerkeszthetjük; az oszlopnév dupla kattintással írható át.
8. Szabályos geometria rajzolása
A felső szürke sávba kattintva bepipálható az Alakzat digitalizálás eszköztár, amelyben szabályos kör, négyzet, téglalap és ellipszis is felvehető. A kört a körvonal egy pontja és az átellenes pontja fogja meghatározni.
9. Geometriai hiba keresése
Nyissuk meg a Feldolgozási eszköztárat (Ctrl+Alt+T), majd keressünk rá az Érvényesség ellenőrzése parancsra. Válasszuk ki a vizsgálandó vektorréteget, és kattintsunk a Futtatás gombra. A művelet három ideiglenes réteget hoz létre: a Hibaeredmény a hibák pontjait, az Érvényes eredmény a megfelelő geometriákat, az Érvénytelen eredmény pedig a sérült poligonokat mutatja. A hibákat mindig az eredeti rétegen javítsuk, és ügyeljünk arra, hogy ne ezt töröljük az ideiglenes eredményrétegek helyett. Javítás után távolítsuk el a három eredményréteget, majd futtassuk újra az ellenőrzést.
10. Geometriai hiba/Egy attribútum sorhoz több elszigetelt geometria tartozik
Amennyiben egy attribútum sorhoz több elszigetelt geometria tartozik, telepítsük a felső Modulok / Modulok kezelése és telepítése menüpontban a Multipart Split beépülőt. Jelöljük ki a többrészű foltot, majd kattintsunk az új Split featuretypes ikonra. Kiírja fent egy világoskék sávban, hogy hány részre darabolta a foltot. Így a távoli részfoltok is külön sort kaptak az attribútum táblázatban. Egymástól függetlenül is szerkeszthetők, de maradhat azonos is a celláik tartalma.
11. Hibás pont áthelyezése
A töréspont eszközzel pontokat helyezhetünk át és poligonokat javíthatunk. Új pont beszúrásához vigyük a kurzort a határvonal szakaszának közepére, majd mozgassuk el a megjelenő töréspontot. Érintkező foltoknál ugyanazt a pontot mindkét poligonon módosítani kell, különben keskeny, háromszög alakú rés vagy átfedés keletkezik. Ha nem a töréspontot, hanem a teljes szakaszt mozdítjuk el, a művelet Ctrl+Z-vel vonható vissza. Egy poligon javításakor mindig ellenőrizzük és szükség esetén igazítsuk hozzá a szomszédos poligont is.
12. A térkép színezése
Duplán rákattintunk a rétegre és a Jelrendszer fülön kategorizáltra állítjuk a "Nincsenek szimbólumok" sort, majd a Szimbólum mezőben megadjuk, hogy melyik attribútum oszlop alapján szeretnénk színezni. Amennyiben el szeretnénk dobni a korábbi színezési szabályrendszert, lent a "Mindent töröl" gombra kattintunk, majd az "Osztályoz" gombbal újraolvastatjuk a színezési kategóriákat, és ez a művelet egyben random színeket rendel az egyes kategóriákhoz. A színes négyzetekbe kattintva tetszőlegesen megváltoztathatjuk a síneket (színeket keverhetünk ki, vagy szabvány színek esetében hexa kódot adhatunk meg). Jelmagyarázat készítése: ugyanitt a Réteg tulajdonságoknál a Jelrendszer fülön nemcsak a színeket tudjuk beállítani, hanem a jelmagyarázat is hozzáadható, kétszer kattintva az egyes sorokba tudjuk beírni az adott ID-hoz tartozó megnevezést. Mentése és behívása a színskálával együtt történik.
12.1 Színezés mentése és behívása
A színsémát lent, a "Stílus" gombot felnyitva, a "Stílus mentése" ikonra kattintva menthetjük el, míg az előre definiált (korábban elmentett) színséma behívását ugyanitt, a "Stílus betöltése" gombbal tehetjük meg.
13. Fontos billentyűparancsok
Visszavonás: poligon rajzolása közben Backspace, egyébként Ctrl+Z. A változtatások csak a Szerkesztés be- és kikapcsolása ikon inaktiválásakor kerülnek mentésre. A hajlékonylemez ikon a projektfájlt menti — a nagyítási szinttel, nézettel, színezéssel és beállításokkal —, nem pedig a szerkesztett térképréteget.
14. Rétegek metszése
14.1. Rétegek metszése: például akkor van rá szükségem, ha egy terület esetén fontos a határvonal menti felvételezés. → Itt találom két shp file metszéséhez az alapparancsot. rákattintva az alábbi panelt kapom. Fontos: input és output shp rétegek beállítása. Input: amit; míg az output: amivel metszek. Majd a futtatás gombra kattintva létrejön egy új shp file réteg= Metszés nevet adja neki a program automatikusan. A Metszés.shp réteg ideiglenesen létrehozott munkaréteg, ezért ha a későbbiekben is használni szeretnénk el kell menteni (Réteg nevére kattintva jobb klikk → Export → Elemek mentése másként: ahol egy jól azonosítható file névvel elmentjük).
15. Kerülendő hibák
Hibás foltzárás vagy figyelmetlen szerkesztés után apró „tüskék” maradhatnak a fedvényben. Ezeket a többrészű geometriák szétválasztása után, az attribútumtábla területoszlopát növekvő sorrendbe rendezve találhatjuk meg; ebben a Térkép nagyítása a kiválasztott sorokra gomb is segít. Önmagukat metsző és egymást átfedő poligonok nem maradhatnak a fedvényben. A folthatárokat ne irreleváns árnyékokhoz, hanem a tényleges felszínborításhoz igazítsuk. Ha a szomszédos foltok adattartalma eltér, válasszuk szét őket; ha az attribútumaik között nincs különbség, vonjuk össze őket. A markánsan eltérő tulajdonságú területet válasszuk le az alatta lévő foltról, és az új folt attribútumtáblájában rögzítsük az eltérést. Egyes értékek, például a természetességi szint, több kijelölt folthoz egyszerre is hozzárendelhetők. A besorolást minden monitoringterületen egységes elvek, a fajösszetétel, a szerkezet, a szennyezettség és a természetességi útmutató alapján végezzük. Sok folt esetén a kijelölés több részletben is elvégezhető.