Távérzékelési technológiák és térinformatika online, a szolgáltatók és felhasználók online folyóirata
Megjelenik évente két alkalommal
ISSN 2062-8617
Főszerkesztő:
Bakó Gábor
Szerkesztők:
Bartha Csaba
Eiselt Zoltán
Kardeván Péter
Kovács Gábor
Kristóf Dániel
Lelleiné Kovács Eszter
Licskó Béla
Nagy János
Szerdahelyi Tibor
Zentai László
Szerkesztőség:
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/APostacím: 1518 Budapest, Pf. 32.
Telefon:
06 70 615 7223
Hirdetésszervezés:
Feldhoffer Zsófia
06 70 327 4376
További munkatársak:
Mészáros János
Molnár Zsolt
Design:
Göttinger Erika

Az adat keletkezésétől a felhasználásig
Műholdak
http://www.satimagingcorp.com/characterization-of-satellite-remote-sensing-systems.html
Eltűnt Európa legnagyobb teljesítményű távközlési műholdja
LANDSAT:
Bár az első meteorológiai műholdképek nagy sikert arattak a 60-as években, az első földmegfigyelő műhold pályára állítására csak 1972-ben került sor. Ez a műholdcsalád – Landsat – amely napjainkig 6 taggal rendelkezik, forradalmasította az automatikus multispektrális felszíni adatgyűjtés technológiáját, és mindmáig az egyik legtöbb és legváltozatosabb vizsgálatra alkalmas felvételeket készíti.
Közel valós idejű MODIS felvételek a Földről
Radarral ellátott műholdak:
- A világ első kereskedelmi SAR fajtájú műholdját, az ALMAZ 1a-t 1991-ben lőtték fel a Szovjetunióban, és 1992 végéig működött. Az azt felváltó ALMAZ 1b 1999 óta működik. Az ALMAZ képek jó felbontásúak, a SAR-3 antenna ( l=3,49cm) 5-7m-es felbontású azimut illetve keresztirányban. A felvételeket a moszkvai SZOJUZKARTA mellett a francia SPOTIMAGE is forgalmazza.
- Az ESA (Európai Űrügynökség) első távérzékelési műholdját 1991-ben bocsátották fel ERS-1 néven. A műhold csak a C sávban működő (l=5.6 cm), SAR rendszerű. A pálya magassága h = 785km, a felmért sáv szélessége S = 100km, a földfelszínre redukált pixel méret mintegy 25m. A műhold funkciói közül azonban a képalkotás csak az egyik fő adatforrás, ezen kívül szélirány és sebesség mérés, a tenger-hullámzás irány, magasság és hossz mérése, tenger és felhők hőmérséklet mérése, a műhold pálya magasságmérése valamint az atmoszféra nedvesség tartalmának meghatározása tartozik fő funkciói közé. A képalkotás elsődleges céljának a partvonalak és jégtáblák megfigyelését tekintették a tervezők. A lapos szögben kibocsátott rádióhullámok súrló megvilágításhoz hasonlító megjelenést adnak a képalkotás után, ami a látható és infra tartományban üzemelő műholdak képeihez képest teljesen új sajátosság. Ezért a morfológia, a geomorfológiai körzetesítés számára, de nagy kiterjedésű, a felszínen lévő fém tárgyak kimutatására is új megközelítést adnak képei. Ennek illusztrálására Nyugat-Magyarország egy részletét mutatja be a 8. melléklet.
- A JERS-1 nevű japán távérzékelési műhold a japán kormány tervei alapján 1992 áprilisától kezdett üzemelni és 1998 októberében szüntette meg működését. A műhold optikai szenzorral és szintetikus apertúrájú radarral (SAR) is rendelkezett. A radar az L sávban működött, hullámhossza 23.5cm, oldalszöge 35 o , felbontása 18m*24m. Az optikai szenzornak eredetileg nyolc csatornája volt: kettő a látható fény tartományban, kettő a közel infravörös tartományban és négy a termális infravörösben. Az optikai szenzor térbeli felbontása 18.3mx24m, a letapogatott sávszélesség 75km. Gyakorlatilag ugyanezek az adatok jellemezték a radar szenzort is.
- Kanada 1995-ben bocsátotta fel a RADARSAT távérzékelési műholdat, amely SAR szenzorral működik a C sávban, 1000 km-es magasságból 130km-es szélességű sávot mér fel 28m-es felbontással. Jelenleg csak az EU tagországok számára hozzáférhető termék.
Forrás: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmutmutato3/karmutm3-2.htm